Botránnyá fejlődő Mercosur megállapodás
2026 januárjának első felében újabb fordulóhoz érkezett az EU és a Mercosur országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalása. Az eddigi egyeztetések, amelyek a 2025. decemberi brüsszeli gazdatüntetések miatt megszakadtak, új időpontot kaptak a folytatásra. Az európai mezőgazdasági dolgozók eközben folyamatosan bírálják a tervezett megállapodást, hangsúlyozva a benne foglalt pontok által okozott versenyhátrányt.
A Mercosur, amelynek tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, a világ hatodik legnagyobb gazdaságát alkotják, lakosságuk pedig közel 270 millió főt számlál. Az EU a Mercosur második legnagyobb kereskedelmi partnere volt 2024-ben, amely a teljes kereskedelmének közel 17%-át tette ki. Ezzel szemben a Mercosur az EU tizedik legnagyobb árukereskedelmi partnere volt.
A mezőgazdasági piac eredményei és kockázatai
A tárgyalások során a mezőgazdasági termékek importja vált a legnagyobb vitatémává. A megállapodás értelmében a déli országokból sokkal nagyobb mennyiségű áru érkezne az EU piacára, ami súlyos versenyhátrányt okozna a helyi mezőgazdasági termelők számára. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány azonban rávilágít arra, hogy a Mercosur-megállapodás élelmiszerbiztonsági kockázatokat is magában hordoz, amelyek nemcsak a gazdák, hanem a teljes uniós lakosság számára fenyegetést jelentenek.
Különösen az állattenyésztést érintheti hátrányosan a megállapodás, mivel az olcsó brazil marhahús csökkentheti a magyar felvásárlási árakat, amely a jövedelmezőséget is rontja. Ezen kívül a növénytermesztésre is hatással lenne, hiszen az olcsó dél-amerikai takarmányok beáramlása lenyomná a hazai árakat, kedvezőtlenül érintve a termelőket.
Pozitív és negatív következmények
A komoly következmények következtében a megállapodás legnagyobb vesztesei a kis és közepes családi gazdaságok lennének, amelyek fő bevételei a mezőgazdasági tevékenységekből származnak. A döntő szavazásra 2026. január 9-én került sor, és az EU-tagállamok többsége támogatta a megállapodást.
Az ellenzők között Magyarország, Ausztria, Franciaország, Írország és Lengyelország is aktívan kiálltak a kereskedelmi egyezmény ellen. Az elfogadás nem garantálja a végső ratifikációt, mivel most az Európai Parlamenten a sor, hogy döntést hozzon a kérdésben, amelyre várhatóan 2026 tavaszán kerül sor. Ezalatt még számos vita várható a megállapodás körül, amely komoly hatásokkal bírhat az uniós mezőgazdaság számára.
Forrás: www.origo.hu/gazdasag/2026/01/mercosur-megallapodas-magyar-gazdak
