Horvátország visszavezette a kötelező sorkatonai szolgálatot
Horvátország 2026 első napján megkezdte a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, 1200 fiatal kapta meg a behívó levelet, annak ellenére, hogy sokan tiltakoznak a döntés ellen. Ez a lépés jól tükrözi, hogy Európa egyre inkább háborús üzemmódra kapcsol, mivel a törvényjavaslat tavaly októberben 84 igennel, csupán 11 nemmel került elfogadásra a parlamentben.
A kötelező sorkatonai szolgálattól való eltávolodás 2008 óta mára már jelentős átalakulásokon ment keresztül. Akkoriban a horvát kormány a professzionális haderő kialakítását tűzte ki célul, azonban az ukrán háború eseményei és a szomszédos országok helyzete megváltoztatta a terveket. Jelenleg Horvátország mindössze 15 000 aktív katonai személyzettel rendelkezik, így a kormány kénytelen volt szembesülni a realitásokkal.
Növekvő tendenciák a régióban
Horvátország példája nem egyedülálló, hiszen több, egykor Jugoszláviához tartozó balkáni ország is fontolgatja a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Szlovénia már 2003-ban eltörölte a kötelező katonai szolgálatot, míg Szerbia most fontolgatja annak visszaállítását, a védelmi miniszter már a parlament elé terjesztené az erről szóló rendeletet.
A kötelező katonai szolgálat kérdése egyre több országban válik aktuálissá. Németország például már elkezdte a behívók kiküldését, igaz egyelőre csak önkéntes alapon. A német védelmi minisztérium azonban világossá tette, hogy ha nem sikerül önkénteseket toborozni, készek lehetnek a kötelező sorkatonaság bevezetésére.
A háborús hangulat növekedése
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása és a növekvő fegyverkezés Európában világosan jelzi, hogy a kontinens belépett egy új, veszélyekkel teli időszakba. A történelmi tapasztalatok, és az ukrán háború következményei érezhetően befolyásolják a védelmi politikákat, és a jövőbeni eseményekre is komoly hatással lehetnek.
Ez a tendencia nem csupán Horvátországra, hanem az egész régióra vonatkozik. A fiatalok tiltakozása a döntés ellen azonban nem megoldás, hiszen a kormányok úgy látják, hogy a biztonság megőrzésére irányuló intézkedések szükségesek a jövő biztosítása érdekében.
