Új megközelítés a földrengések és a napkitörések kapcsolatában
A legújabb japán kutatás szerint a földrengések keletkezését a Föld belső folyamatai mellett a napkitörések is befolyásolhatják. A Kiotói Egyetem munkatársai egy elméleti modellt dolgoztak ki, amely a naptevékenység hatásait vizsgálja a földkéreg mélyebb rétegeire. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem állítják, hogy a Nap közvetlenül okozná a földrengéseket, de úgy vélik, hogy a napkitörések következtében kialakuló ionoszféra-zavarok hozzájárulhatnak a már instabil törésvonalak elmozdulásához.
A hagyományos nézet kiegészítése
Tradicionálisan a földrengések okát a kőzetlemezek mozgására, a feszültség felgyülemlésére és a kéreg hirtelen elcsúszására vezetik vissza. A legújabb kutatások azonban új tényezőt hoznak a képbe: a nap aktivitását. Az ionoszféra, amely elektromos töltésű részecskékből áll, és lehetővé teszi például a rádiózást, rejtett kölcsönhatásokkal bírhat a földkéreggel, különösen erős naptevékenység idején.
Az ionoszféra szerepe a földrengések előrejelzésében
A kutatás eredményei szerint a földrengéseket megelőző időszakokban eddig szokatlan ionoszférikus jelenségeket figyeltek meg, mint például az elektronsűrűség növekedését és az ionoszféra magasságának változását. Az új modell szerint nemcsak a Föld folyamatai hatnak az ionoszférára, hanem ezek a légköri változások is kihatással lehetnek a földkéreg stabilitására.
Elektromos kapcsolatok és földkéreg zónák
A kutatók megállapították, hogy a repedezett földkéreg zónáiban, különösen aktív törésvonalak mentén, rendkívül magas hőmérsékletű és nyomású víz található, amely elektromos szempontból kondenzátorként viselkedhet. Erős naptevékenység esetén az ionoszféra elektronsűrűsége megnő, ami pozitív vagy negatív töltésű rétegek kialakulásához vezethet. Ezen elektromos változások következményeként a kőzetek mikroszkopikus üregeiben elektrosztatikus nyomás keletkezhet, amely már összehasonlítható a gravitációs vagy árapály-hatásokkal.
Gyakorlati következmények és jövőbeli kutatások
A tanulmány a 2024-es Notó-félszigeti földrengést említi példaként, amely egy intenzív napkitörési időszakot követően következett be. Ez nem bizonyítja a közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de azt jelzi, hogy az ionoszféra zavarai hozzájárulhatnak a már kritikus állapotban lévő törésvonalak aktiválásához. A kutatás során a plazmafizika, légkörkutatás és geofizika eredményeit kombinálják, hogy mélyebb megértéshez jussanak a földrengések kialakulását befolyásoló tényezőkről.
A jövőbeni kutatások célja, hogy nagy felbontású műholdas ionoszféra-megfigyeléseket és részletes űridőjárási adatokat kombináljanak földi mérésekkel, lehetőséget adva új megértések felfedezésére a földrengések és a naptevékenység összefüggéseiben. A jelenlegi elmélet szerint bolygónk és a Nap közötti kapcsolat talán komplexebb, mint eddig gondoltuk.
