Fiatal sportolók veszélyben: A HIF1 nevű fehérje és a maradandó károsodások összefüggései
Nemcsak élsportolókat sújtanak a fájdalmas ízületi gyulladások, mint az Achilles-sarok gyulladása, a teniszkönyök vagy az ugrótérd, hanem fiatal amatőröket és idősebb felnőtteket is. Ezek a tendinopátiák, vagyis az inak gyulladásos és degeneratív állapotai, a túlzott igénybevételtől, sérülésektől, vagy az öregedési folyamatokhoz kapcsolódóan alakulnak ki.
A legújabb kutatások szerint a HIF1 nevű fehérje kulcsszerepet játszik az inak károsodásának folyamatában. A HIF1 transzkripciós faktorként működik, és egyes gének aktivitását szabályozza a sejtekben. Az eddigi eredmények alapján a fehérje magas szintje kóros szerkezeti változásokat idézhet elő, amelyek következtében az inak rideggé és sérülékennyé válnak.
Az ETH Zürich és a Balgrist Egyetemi Kórház kutatócsoportja állatkísérleteket végzett, amelyek során világossá vált, hogy a HIF1 nemcsak jelen van a betegség kialakulásakor, hanem aktívan beindítja azt. Azok az egerek, amelyek HIF1 fehérje szintje folyamatosan magas volt, ínbetegségekben szenvedtek, még a túlzott terhelés hatása nélkül is. Ezzel szemben azok az állatok, amelyek esetében a molekulát kikapcsolták, még intenzív terhelés alatt sem tapasztaltak károsodást.
A HIF1 nemcsak az ínszövetek szilárdságát rontja, hanem fokozott ér- és idegbenövekedést is kiválthat az érintett szövetben, ami a gyakori és makacs fájdalom egyik magyarázata lehet. Ebből következik, hogy az ínproblémák kezelése különösen fontos, mivel a fiatal sportolók, akiknél a megbetegedés kezdeti szakaszában még lehetséges a visszafordítás, a legnagyobb rizikónak vannak kitéve. Ha a HIF1 által okozott káros folyamatok hosszabb ideig fennállnak, a szerkezeti változások véglegessé válhatnak, és a fizioterápia már nem nyújt elégséges megoldást, így szükség lehet a károsodott ínszakasz műtéti eltávolítására.
A jövőbeni kezelési lehetőségek közé tartozhat a HIF1 blokkolása gyógyszerek révén, ugyanakkor mivel ez a protein több más fontos funkciót is betölt a szervezetben, a teljes kikapcsolás súlyos mellékhatásokkal járhat. A kutatók számára ígéretesebb lehetőségnek tűnik olyan molekulák azonosítása, amelyek specifikusan az ínszövetben fejtik ki hatásukat, és ezzel gátolják a HIF1 káros következményeit. A kutatások fázisában már elindultak a célzott terápiák kidolgozása, amelyek új lehetőségeket nyújthatnak a hosszú ideje visszatérő ínfájdalmakkal küzdő sportolók számára.
