Előkerültek Oroszország és Amerika titkos beszélgetései
Elgondolkodtató, hogy volt idő a történelemben, amikor az Egyesült Államok és Oroszország vezetői közösen keresték a megoldásokat, nem pedig egymás ellen álltak. A közelmúltban feloldott titkosító anyagokból kiderült, hogy George W. Bush és Vlagyimir Putyin közötti kapcsolatok sokkal barátibbak voltak, mint ahogy azt ma gondolnánk. A George Washington Egyetem National Security Archive-ja nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amelyekből a két vezető közvetlen, együttműködő diskurzusai bontakoznak ki, különösen a terrorizmus és a nukleáris fegyverek kérdésében.
Az első beszélgetés 2001. július 6-án zajlott, alig néhány héttel a sloveniai csúcstalálkozó után. Ekkor Putyin születésnapi jókívánságokat küldött Bushnak, ami elősegítette a két ország közötti viszony kapcsán az eseménytervet. Bush a beszélgetés során sajnálatát fejezte ki az irkutszki Tu–154-es katasztrófájának kapcsán, majd Irak szankcióiról vitatták meg a lehetséges megoldásokat.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően különösen érdekes volt a két államfő közötti kommunikáció, Bush köszönetet mondott Putyinnak, hogy ő volt az első, aki felhívta a terrortámadás után. Putyin bejelentette, hogy Oroszország emlékpercet tart az amerikai áldozatokért, ezzel jelezve, hogy Oroszország egyértelműen a USA mellett állt ezekben az időkben. „Veled vagyok teljes mértékben” – mondta Putyin, míg Bush barátként említette őt.
Az októberi APEC-csúcson a globális terrorizmus ellen indított harc kerül előtérbe. Putyin itt felajánlotta, hogy megossza az orosz titkosszolgálat minden releváns információját a tálibokról, ugyanakkor megjegyezte, hogy Washington a kapcsolatokat nem kezeli elég nyitottan. A csecsen konfliktus is szóba került, ahol Putyin a történelmi kontextust és a radikális iszlám veszélyeit fejtegette.
A washingtoni találkozó, amely 2001. novemberében zajlott, kulminációja volt a két vezető viszonyának. Bush különleges szerepet ajánlott fel Oroszországnak a NATO-ban, és arról beszélt, hogy egy „új szövetség” alapítása elengedhetetlen. Eközben mindketten határozottan fogalmaztak a terrorizmus ellen, Bush pedig azt nyilatkozta Putyinnak: „Te vagy az a fajta ember, akit szívesen látnék mellettem a lövészárokban.”
A következő években a NATO–Oroszország Tanács létrehozása került napirendre, valamint a nukleáris robbanófejek számának csökkentése. Putyin ekkor még nem fogalmazta meg nyíltan a NATO-bővítést mint fenyegetést, csupán belpolitikai problémákat említett.
A beszélgetések során, melyek utolsó példányai 2003 márciusából származnak, szoros kapcsolatuk fenntartását hangsúlyozták, miközben Bush egyre inkább despektíven nyilatkozott az ENSZ-ről, amelyet a múlt részeként emlegetett.
A felfedezések rávilágítanak, hogy a két országnak voltak olyan pillanatai, amikor a partneri viszony és az együttműködés lehetősége is a tárgyalások középpontjában állt. Az ilyen irányzatoknak a mostani geopolitikai helyzetben különösen tanulságos jelentősége van.
Az Oroszország és az Egyesült Államok között korábban fennálló baráti kapcsolatokat nemcsak a politikai érdekek, hanem a személyes kapcsolatok is meghatározták. Ez pedig felveti a kérdést: hol állunk ma, és hogyan formálná a jövőt, ha hasonló barátságok újra születnének?
Forrás: www.origo.hu/nagyvilag/2026/01/putyin-es-bush-beszelgetesek
