Norvégia Megállította a Mélytengeri Bányászatot
Norvégia kormánya nemrég bejelentette, hogy szünetelteti a mélytengeri bányászati engedélyek kiadását, miután a kormányzó párt egyetértett az ellenzékkel az idei költségvetés elfogadása érdekében. Ennek következményeként a norvég kormány úgy döntött, hogy 2029-ig nem ad ki új engedélyeket a tenger területein, ami a parttól számított 22 kilométeres övezetet érinti.
Norvégia gazdasága jelentős mértékben épült a tenger mélyén rejlő szénhidrogénkincsek kitermelésére. Most a mélytengeri bányászattal kapcsolatos moratórium mérföldkőként jelentkezik, hiszen ez 18 hónappal ezelőtti döntésükhöz képest komoly visszalépést jelent. Ekkor ugyanis Norvégia már döntött arról, hogy idei évre kiadja a kutatási engedélyeket – hívta fel a figyelmet Helen Amos, a BMO Capital Markets elemzője.
A Norvég Visszakozás Háttere
Oslo korábban 386 tengeri blokkból álló terület kijelölését javasolta a mélytengeri bányászati tevékenységre, ami az év elején a parlament által engedélyezett 280 000 négyzetkilométeres tengerterület körülbelül 38 százalékát tette ki. Az elmúlt évben több cég is benyújtott engedélykérelmet, mivel a norvég kormány különösen az Északi-sarkvidék mélytengeri bányászatát támogatta, hogy növelje Európa hozzáférését a tisztaenergia-technológiákhoz és a védelmi alkalmazásokhoz szükséges ritkaföldfémekhez.
Miközben Norvégia hátrál, az Egyesült Államokban növekvő étvágy mutatkozik az értékes ásványkincsek iránt. Donald Trump elnök tervezi, hogy a nemzeti stratégiai tartalék felhalmozásával csökkenti a ritkaföldfémek kapcsán fennálló kínai függőséget. Az amerikai döntéshozók az utóbbi időben nyitottabbá váltak a mélytengeri bányászat engedélyezésére, hogy biztosítsák a kritikus ásványi anyagok ellátását.
Az Amerikai Bányászati Törekvések
Tavasszal már több amerikai vállalat is benyújtott kereskedelmi kitermelési engedélykérelmet, valamint kutatási engedélyeket. Például a The Metals Company nevű vállalat két kutatási engedélykérelmet nyújtott be, amelyek összesen 199 895 négyzetkilométert érintenek. A kereskedelmi tevékenységgel várhatóan 25 000 négyzetkilométert fednek le a Csendes-óceán ásványkincsekben gazdag Clarion-Clipperton zónában.
A vállalat becslése szerint a terület körülbelül 1,63 milliárd tonna polimetallikus csomót tartalmaz, amelyek között szerepelnek:
- 15,5 millió tonna nikkel,
- 12,8 millió tonna réz,
- 2 millió tonna kobalt,
- 345 millió tonna mangán.
Fair Play a Környezetért
A mélytengeri bányászat támogatóinak érvelése szerint a tengerfenéki kitermelés környezetvédelmi szempontból kevésbé terhelő, mint a föld alatti bányászat. Ugyanakkor a kritikusok figyelmeztetnek a mélytengeri ökoszisztémák érzékeny természetére, és arra, hogy az ilyen tevékenységek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak. A mélytengeri bányászat hatásai hosszú távon befolyásolhatják a halászati eredetű élelmiszerek minőségét és mennyiségét is, amint azt az Origo már korábban bemutatta.
Ahogy a helyzet tovább fejlődik, a mélytengeri bányászat jövője egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és joggal kérdőjelezik meg a politikai döntések következményeit a környezeti és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő diskurzusban.
Forrás: www.origo.hu/gazdasag/2025/12/norveg-tiltas-banyaszat-asvanykincs
